2000-ben az állam- és kormányfők lisszaboni csúcstalálkozóján az Európai Tanács közös oktatáspolitikai célkitűzéseket fogalmazott meg, melyek megvalósításához eszközrendszerként a foglalkoztatáspolitikából már ismert Nyitott Koordinációs Módszer határozta meg.
A Nyitott Koordinációs Módszer új keretet biztosít a tagállamok közti együttműködéseknek, akik a közös célok megvalósítását saját nemzeti politikájukba is beépítik. A módszert azokon a területeken alkalmazza az Európai Unió, amelyre a Bizottságnak csak korlátozottan van befolyása, mivel a tagállamok kompetenciájába tartozik (pl. foglalkoztatás, szociális ellátás, oktatás, ifjúság).
A nemzeti politikák konvergenciáját a tagállamok közötti kommunikáció fejlesztésével, a kölcsönös tanulás elősegítése érdekében a legjobb gyakorlatok (best practices) felkutatásával, bemutatásával és terjesztésével, közös gondolkodással és önként vállalt együttes cselekvéssel kívánják elérni.
Az OMC eszközrendszerének négy legfontosabb alappillére a célkitűzések elérése érdekében:

• közös politikai célkitűzések megfogalmazása,
• ezekhez konkrét mérőszámok, indikátorok és mutatók hozzárendelése,
• a tagállamok által a közös célokat tükröző nemzeti cselekvési tervek megfogalmazása, valamint
• e programok megvalósításának a közösség által való értékelése.

 A témában való további tájékozódáshoz ajánljuk :

Prezentáció a Nyitott Koordinációs Módszerről - készült a Tempus Közalapítvány belső használatára 2009 elején
Részletesebb leírás olvasható az Oktatás és képzés 2010, Műhelybeszélgetések 2008 című kiadványban.
Műhelykonferencia a témáról - 2009. február 19.
Tanulmány a témában - Halász Gábor
Tágabb kontextusban olvashat a témáról az Európai Bizottság honlapján.